Az airbrush technológia sok minden más mellett egy Amerikából érkező retustechnika, amivel szinte bármilyen felületre lehet festeni egy precíz szórópisztoly és kompresszor segítségével.
A szinte végtelen lehetőségként csak néhány a teljesség igénye nélkül, amikre leggyakrabban használják: falfestés (irodák, lakások, reklámgrafika, graffiti), autók és motorok, test- és arcfestés. És mindezt egy ugyanazon eszközzel!
Úgy tűnik mintha csak a kreatvitás és a kézügyesség szabna határt az eszközzel megvalósítható terveknek.
Néhány jó tanács, amik között nem csak a kezdők találhatnak jó ötleteket
- Szinte bármilyen festék kifújható a pisztolyokból, egyedüli kritérium a sűrűség. A tej sűrűségű folyadékokkal terülnek a legszebben, az annál sűrűbbeknél nagyobb levegőigény mellett sem lesz tökéletes a porlasztás. Rendkívül vékony réteg, amit ezzel a technológiával létrehozunk, ezért is kell figyelni a jól terülő anyagok használatára, mert így elkerülhetjük a csomókba összeugrást (sűrűbb anyag esetén), illetve a túlzottan átlátszó festést (ha híg volt az anyag, amivel dolgoztunk).
- Vizes és oldószeres festékeket egyaránt használhatunk, háztartási vagy festékboltokban kapható megfelelő hígító hozzájuk (lakkbenzin, nitro észterhigító, acetonmentes körömlakklemosó).
- Lassan száradó festékeket részesítsünk előnyben, mert a gyorsan száradónál szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a festékszemcsék már röptükben megszáradnak, így a felületre már csak por alakjában hullanak.
- Alapozzunk azonos színnel a rosszul fedő színek felvitele előtt! A sárga és a fehér kimondottan ilyenek.
- Használatkor a levegő és a festék nyitása nem egyszerre történik: a ravasz lenyomásával a levegőt, a hátrahúzásával pedig a festék adagolását indítjuk. A helyes sorrend, ha először a levegőt nyitjuk, majd elzáráskor fordítva. Ha ugyanis nem zárjuk el festéket a levegőáramlás megszüntetése előtt, a tűn visszamaradhat, ami következő indításkor pacával csúfíthatja el a felületünket.
- A tűre rakódott festék megvastagítja azt, rontva a porlasztás minőségét. Ez ellen védekezhetünk úgy, ha többször betoljuk a fúvókába, ahol csak levegő éri, illetve ha egy oldószeres párnát is tartunk a kezünk ügyében és ha kell megtisztítjuk.
- Az „elcsöppenő festék” anélkül hogy a ravaszt húznánk bosszantó jelenség, védekezni a következőképpen tudunk ellene: kilazítjuk a tűt rögzítő csavart, hátrahúzzuk a ravaszt, a tűt a fúvókába toljuk és ebben a helyzetben rögzítjük ismét a csavarral.
- Figyelnünk kell a festendő felülettől való távolságra (a szélességet befolyásolja), és a mennyiségre (ez a rétegvastagságra hat). Ha a levegő eltolja a felületen a festéket, ennek okai a túl híg, túl sok, festék, esetleg nagy levegőnyomás, vagy túl közel tartott készülék.
- A festéktartály buborékolását okozhatja, hogy a fúvóka nincs a helyén, nincs eléggé meghúzva, esetleg a tömítés rossz már. A tömítést például egyszerűen pótolhatjuk teflonból, papírból vagy gumipasztából.
- A takarítás a készülékünk hosszú élettartamának alapja, amit sosem szabad figyelmen kívül hagynunk. A munkánk végeztével öntsük vagy fújjuk ki a maradék festéket, majd oldószerrel feltöltve a tartályt „mossuk át” minden részét. Szedjük darabjaira a pisztolyt, elkerülve a tömítéseket és az ezt rögzítő csavart. Az alkatrészeket hagyjuk következő használatig szétszerelt állapotban, így az oldószer el tud párologni a felületéről.
A gyakorlással töltött idő alatt látni fogjuk, hogy a nagy felületek egyenletes festése után nem lehetetlen akár a miliméter töredéke vastagságú vonal húzása sem, ha kitűztük a célt.